Hetvenkedve erejével
Tarjagos, bosz fourak
Rimákkal, föld szemetével
Honi méltóság így mulat
Igricekkel, regosökkel
Övre ezüstös tükörrel
Külhonba forgott szakáccsal
Zeneszóval, muzsikával
Öregebbje bortól kába
Fiatalja asszonyt-hajtó
Birtoki mindnek országa
Senkinek fejet nem hajtó
Legnagyobb részt hadba se száll
Röhögé csak vérem kardot
Király, mit fozött most: Övé
Vívja meg maga a harcot! "
Fényes sereg állt fel mégis
Felállt, s magát sánccal zárta
Szekértábort láncra kötve
Gyozelemre, vagy halálra
Eros tábor lett a veszte
Eros tábor, és széthúzás
Elmaradottakból új had kitelne
Így veszett vérbe az ország
Vérlángban a hajnal ködje, bíbor fénnyel kel a nap
Seregeknek út-erodje, honra rontó áradat
Az hadak színét találja vérbe fúlva pirkadat
Fuss, király, véled az országnak reménye, védd magad!